Balatonalmádi Szociális Kerekasztal

AZ ÉLET ÁRNYÉKOSABBIK OLDALÁN

Ahogy minden településen, úgy városunkban is vannak, akik jól élnek, és vannak, akik kevésbé jól. Az okok sokfélék lehetnek. Kellemes, szép városunkban nincs nyoma a szegénységnek. De nem láthatunk be a függönyök mögé, nem tudhatjuk hányan nem vacsoráztak, hány gyermeket bántalmaztak mielőtt álomra hajtotta a fejét.

Vajon mikor és hogyan segíthetünk a rászorulókon a lehető legjobban, legokosabban, leghathatósabban?

Ez volt a témája egyesületünk 2019. március 26-i rendezvényének a Pannonia Kulturális Központban. Az eseményen városunk lakossága együtt, kötetlenül beszélgethetett a problémákról, a segítségnyújtás lehetőségeiről, eszközeiről, továbbá a nehéz élethelyzet lehetséges elkerüléséről olyan helyi szervezetek vezetőivel, képviselőivel, akik hivatásukból kifolyólag jártasak a témában.

A kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei:

A Máltai Szeretet Szolgálat munkájáról Töltési Erzsébet mesélt. Szívesen közvetítenek a rászoruló családok és a felajánlók között, főleg gyermekjátékokat, iskolai eszközöket, táskákat várnak. Munkásruhákat, cipőket, hétköznapi ruházatot keresik főképp a rászorulók náluk, de bútoradományt is fogadnak. Érdemes érdeklődni, mielőtt felkeressük őket. Nagy szeretettel várják a kötelező 50 órás közösségi munkát náluk eltölteni szándékozó diákokat is, akik már eddig is sokat segítettek az egyesületnek, és különleges élménynek tartják a fiatalok segítőkészségét, lelkesedését. Óriási erőt tudnak meríteni a kollégák is és a rászorulók is az ő energiájukból.

A Reformáló Egyesülettel kapcsolatbanIstenes Klári elmesélte, miként csöppent bele ebbe a "történetbe". Az alapötletet Verrasztó Andi étterem tulajdonos ismerőse, Szabóné Kovács Andrea adta. Többször is megfordult a fejében, hogy az étteremben naponta megmaradt ételt szívesen odaadná a rászoruló embereknek. Így a két Andrea kapcsolatba lépett a Re-formáló egyesülettel, akik az étterem kerítésére helyezték ki az ételdobozt. A rászoruló emberek pedig, akiknek probléma a napi betevő falat előteremtése, kivehetnek belőle. Később vállalkozók is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Eleinte a lakosság is aktívabban részt vett a szétosztásban, és segítettek pl. a pékségből elhozni a megmaradt péksüteményeket a dobozhoz. Jelenleg 7-10 fő segítségük van, akik rendszeresen hozzájárulnak a munkájukhoz, Szívesen fogadják további önkéntesek jelentkezését, akár a fiatalok közül is. Elsősorban tartós élelmiszereket várnak és tisztálkodási eszközöket. Ősztől-tavaszig meleg ételt is, de a nyári melegben sajnos nem megoldott a tárolás. A főtt vagy nyers étel megromolhat a napsütésnek kitett műanyag dobozban, ami veszélyes lehet. Ezért azt kérik, hogy az idő melegebbre fordulásával csak nem romlandó ételt adományozzunk. A doboz a Laposa Dániel u. 7. szám alatt található Balatonalmádiban, illetve számtalan városban országszerte.

A Balatonalmádi Család- és Gyermekjóléti Központ és Szociális Szolgálat részéről Sajtos Ildikó tájékoztatta a résztvevőket a szolgálat munkájáról, a közös kapcsolódási pontokról, a Polgármesteri Hivatal által nyújtott támogatásról és az együttműködésről. Feladatuk rendkívül sokrétű, gyakorlatilag hozzájuk tartozik minden szociális probléma megoldása, a segítő feladatok szervezése, koordinálása, intézkedés a törvény adta keretek között. Nekik is lehet rászorulóknak szánt adományokat adni, például gyermekjátékokat szívesen fogadnak és továbbítanak. Sok családban okozhat nehezen megoldható problémát egy idős szülő gondozása, vagy éppen egy lázadó kamasz megfelelő nevelése. Ilyen esetekben is segítségért fordulhatnak az emberek a Családsegítőhöz.

A Balatonalmádi Egészségfejlesztési Iroda működését és munkáját Csepely-Nagy Johanna mutatta be. Megtudtuk, hogy rendszeresen szerveznek térítésmentesen igénybe vehető foglalkozásokat mind a fizikai, mind pedig a mentális egészség megőrzése érdekében.

Kárpáti Attila képviselte a Vöröskereszt Várpalotai Szervezetét a rendezvényen, akik átmeneti szállást biztosítanak a rászorulóknak, és egész évben hetente látogatják a hajléktalanokat Almádiban. Télen kiegészül a szolgáltatásuk u.n. Krízisautó szolgáltatással. A hét minden napján, a nap minden órájában a jelzéstől számított rövid időn belül kiérkeznek a helyszínre és intézményükbe szállítják az együttműködő rászorulókat. Szerencsére városunkban csak négy hajléktalan ember szorul ellátásra, de a térségben, különösen Várpalota környékén sokkal többen várják a segítséget.

A Hajmáskér-Sólyi Református Társegyházközség részéről dr. Bikádi László Károly református lelkésztől megtudtuk, hogy a járásban összesen 1054 embert látnak el naponta munkatársaikkal. Elsősorban idősek nappali gondozását végzik, illetve idősotthont működtetnek. Így sokszor ők azok, akiktől utoljára kapnak jó szót, szeretet, gondoskodást földi életükből távozó embertársaink. De más problémával is hívhatják a református egyház szolgálatát a rászorulók, és szívesen fogadják azokat, akiknek segítő kezet tudnak nyújtani.

Milyen az együttműködés a segítő szervezetek között?

A vendégek már jól ismerték egymást, hiszen 2 havonta rendszeresen találkoznak a városvezetés által tartott Civil Fórum keretén belül, ahol átbeszélik az éppen aktuális problémákat. A való életben is sokszor összefognak egy-egy karitatív esemény, gyűjtés, segítő akció megszervezésében. Idén elfogadásra került Almádi új esélyegyenlőség programja is, mely közel 70 oldalon keresztül írja le az intézkedési terveket 5 éves időtávlatban - tudtuk meg Sajtos Ildikótól. 

Kikből és hogyan lesz segítő?

Kérdésünkre, hogy hogyan lesz valaki önkéntes, kik ők jellemzően, és mennyire kitartóak az önkéntesek, egybehangzóan azt a választ kaptuk a vendégektől, hogy mindenhol probléma a megfelelő embereket megtalálni és megtartani. Sokan egy hirtelen fellángolás után lemorzsolódnak, hiszen egyszer-egyszer beállni segíteni, vagy naponta elvinni a pékségből a megmaradt kenyeret az ételdobozba, vagy meglátogatni egy gondozásra szoruló embert és segíteni neki a háztartási munkában, nem ugyanaz. Kevés az elkötelezett, kitartó önkéntes a városban, illetve sokszor ugyanazok segítenek több szervezetnek is. Talán keveset is hallatják a hangjukat, pedig elérhetőségeik a közösségi médiában, a weboldalaikon és nyomtatott információs füzetekben is megtalálhatóak. A hivatásos szervezetekben pedig az alacsony bérek miatt nehéz megtartani a szociális munkásokat. Mindez megtetézve azzal a lelki teherrel, ami naponta kerül a vállukra, a sok nehéz sorsot látva, esetenként a tehetetlenséget megélve. Mindez együtt hamar kiégéshez vezethet.

A Lelki Egészségfejlesztési Iroda létrehozott egy u.n. "Lelki Polgárőrség" programot. Ennek lényege, hogy mi mindannyian figyeljünk a környezetünkben élőkre, ismerjük fel a vészjeleket, vegyük észre, ha valaki segítségre szorul. Hiszen nem biztos, hogy a krízishelyzetbe jutott ember felismeri az állapotát, vagy mer szólni, mer segítséget kérni. Ha tudjuk, mikre figyeljünk, és tudjuk azt is, hogy hol kaphat szakszerű segítséget a bajba jutott embertársunk, akkor felhívhatjuk a figyelmét, hogy van számára segítség. Oda irányíthatjuk őt a megfelelő szakemberekhez. Csepely-Nagy Johanna azonban felhívta a figyelmet, hogy ez egy nagyon kényes kérdés. Nem mindenki alkalmas arra, hogy ilyen téren önkénteskedjen. Vannak ugyanis, akik nagy lelkesedésükben nem érzik a határt, hogy mennyire avatkozhatnak be egy ember életébe, a segítségből a legnagyobb jószándékkal is zaklatás lehet. Ezért fontos őket jól felkészíteni, illetve kiszűrni, ki alkalmas erre a feladatra és ki nem.

Miből gazdálkodnak a szervezetek?

A városnak van egy éves költségvetése, amiből a Családsegítőt és az Egészségfejlesztési Irodát fenntartja. Ennek a pénznek nagyobbik hányada a szervezetekben dolgozók bérére, illetve a munkafeltételek biztosítására megy. A különböző segélyek, személyre szóló támogatások a költségvetés egy másik tételét képezik. A Reformáló Egyesület csak adományokból tartja fenn magát. A többi szolgálat állami támogatást is kap a munkájához, illetve ők is pályáznak különböző forrásokért, valamint adományokat is elfogadnak.

Hogyan lesz valaki rászoruló?

Más városokhoz képest Balatonalmádi nagyon előkelő helyen áll szociális rászorultság tekintetében, vagyis alapvetően kevesen kerülnek olyan helyzetbe, hogy külső segítséget kelljen kérniük. Viszont pont azért, mert a környezetükben rendezetten, jó körülmények között élnek az emberek, lelkileg jóval nehezebben élik meg a hirtelen krízishelyzet okozta megfosztottságot, a létbiztonság megszűnését, a lecsúszást. Különösen, aki addig rendezett körülmények között, biztonságban élt, annak korábbi életéhez képest is nagy lesz a kontraszt. A hátrányos helyzetű családba született gyerekek számára is nehezebb a szegénységet elviselni abban a környezetben, ahol az osztálytársak láthatóan jobb módúak, mint egy olyan helyen, ahol mindenki szegény.

Milyen élethelyzetek vezetnek tipikusan ahhoz, hogy valaki végül segítségre szorul?

Sajnos a szenvedélybetegek és az állami gondozásban felnőtté válók eleve veszélyeztetettek. Mivel kitartási képességük általában nagyon gyenge, sokkal nehezebb őket "kihúzni a gödörből", és úgy segíteni, hogy az életük hátra lévő része sínre kerüljön, megálljanak a saját lábukon. Széthulló családok, elköltözött családtagok miatt egyedül maradó idősek is nagy eséllyel válnak életük egy pontján rászorulóvá.

Sajtos Ildikó felhívta azonban a figyelmünket, hogy bárkiből lehet rászoruló. Egy súlyos betegség, munkaképtelenné válás, vagy a munkahely elvesztése egyéb okból bárkivel előfordulhat. Ezek az esetek alapvetően változtatják meg egy ember, vagy egy család életét, egzisztenciáját. Sokszor megoldhatatlan problémák elé állítva őket.

Sajnos évről évre egyre több embert érint a demencia, az időskori leépülés, elbutulás. Ezek az idős emberek nem tudják magukat ellátni, esetenként önveszélyesek, ezért állandó felügyeletre szorulnak. Így a családnak meg kell oldani ezt a súlyos problémát. Vagy valakinek fel kell adnia a munkáját, miközben a keresetére szükség lenne, vagy a családtagot intézetben kell elhelyezni. Már ha van hely, ahol fogadják, hiszen az ellátó rendszer intézményei túlzsúfoltak. Megtudtuk, hogy a demencia egyre fiatalabbakat is érint, már negyveneseknél is előfordulhat. Szerencsére kiszűrhető és fel lehet rá készülni. A Családsegítő Központban egy speciális kérdőív kitöltésével felmérhető a demencia mértéke, és tanácsokkal láthatják el azokat, akik ilyen tüneteket észlelnek magukon. A Lelki Egészségfejlesztő Iroda pedig az ismeretterjesztésen és a személyes tanácsadáson túl önsegítő csoportokat is szervez a hozzátartozók számára.

Az Önkéntes szervezetek támogatására törvényi szabályozás van, és mindig az előírt protokollnak megfelelően kell eljárniuk a segítő szervezeteknek. Munkájuk nagy szakértelmet igényel. Több szervezet is megemlítette a munkaerőhiányt ezen a területen is, és azt, hogy szükség lenne a segítők rendszeres képzésére és támogatására, de erre már kevés lehetőség adódik.

Hogyan segítsünk a segítőknek?

Tudta, hogy jó szóval, szeretettel fogadva a segítőket óriási segítséget nyújthat bárki? Ha együtt összefogunk, még többre lehetünk képesek, és hamar kilábalhatnak a problémákból azok, akiknek segítségre van szükségük. Járjunk nyitott szemmel és figyeljünk a környezetünkben élőkre! Javasoljuk nekik, hová forduljanak a problémájukkal, vagy szükség esetén hívjuk fel mi magunk a fenti szervezetek valamelyikét az érdekükben.

És persze ne feledkezzünk meg a fizikai segítségnyújtásról sem. Ha nem fogyott el a családnak szánt ebéd, ne dobjuk ki, hiszen vannak, akik boldogan megennék a szeretettel készített "hazait" - még ha más házából való is. A bevásárló listát kiegészíthetjük pár tétellel, és tehetünk egy kis kanyart a Re-formáló ételdoboz felé. A gyerek kinőtt ruháit, játékait szívesen fogadják a Családsegítő Központban, de a többi szervezet is gyűjt adományokat. Ruhákat, bútorokat, hagyatéki tárgyakat. Ami fontos kérésük a szervezeteknek, hogy ne tekintsük az adományozást lomtalanításnak. Olyan ruhát, ami már kukába való, amit mi sem vennénk fel még házimunkához sem, ne adjunk oda másnak. Hiszen aki szegény és segítségre szorul, még ember, önérzettel, önbecsüléssel. Ne sértsük meg azzal, hogy azt hisszük, a levetett rongy még neki pont jó lesz. Nem lesz.

Több szervezet pénzadományt is elfogadhat, vagy adónk 1%-át is felajánlhatjuk nekik.

Sikeres esetek, közönségkérdések

Rendezvényünk záró akkordjaként megkértük résztvevőinket, hogy egy-egy szívmelengető, sikeres segítés történetét meséljék el. Legvégül pedig a közönség is tehetett fel kérdéseket, amikre meghívottaink válaszoltak. Egy gyümölcsöző együttműködés is elkezdődött egy tagunk és a Máltai Szeretetszolgálat között, a csángó magyarok megsegítésére.

Összességében egy nagyon érdekes, tartalmas este volt ez az első szociális kerekasztal beszélgetés. A meghívott vendégeink részéről kifejezetten azt érzékeltük, hogy nagyon örülnek, hogy végre valaki kíváncsi rájuk, végre megkérdezik őket, és nagyon szívesen beszéltek a munkájukról.

Aki lemaradt az eseményről, az alábbi videókon megnézheti, mi történt, mi hangzott el. Sajnos be kell valljuk, a videózást még tanuljuk, és van hová fejlődnünk. Ezért bár ezek a videók technikailag nem tökéletesek, mégis érdemes megnézni őket. Hiszen a tartalom nagyon értékes, vendégeink őszintén és a felkérést nagyon komolyan véve beszéltek a város szociális és karitatív életéről, a problémákról, a megoldásokról, sőt, a sikerekről is. Ha önt eddig elkerülték ezek a problémák, örüljön neki, hogy szerencsésen alakult az élete. Kívánjuk, hogy maradjon is így! De akár az élet napos, akár az árnyékos oldalán él, nem árt belepillantani egy kicsit ebbe a világba.

Vámosi Barbara - Tóth Nóra 
Városunkért Közösen Egyesület


Kisvideóink a rendezvényről

Bevezető

Résztvevők bemutatkozása

Hogyan dolgoznak együtt a vendégek, milyen az együttműködés közöttük?

Kikből válik segítő? Mennyire nehéz önkénteseket találni és dolgozni velük?

Hogyan válhat valaki segítségre szorulóvá? Mi történik velük?

Hogyan segítsünk mi jól a segítő szervezeteknek? Mit adjunk és mit ne adjunk?

Emlékezetes, szívmelengető esetek

Képgaléria