Gondolatok a csapadékvíz elvezetésről Balatonalmádiban

Bárki sétál városunkban, lépten-nyomon építkezésekbe botlik. Ami nagyszerű, hiszen egyfajta fejlődést jelent. A fejlődés pedig a közösség javát szolgálja. Az eddig növényzettel borított talajfelületeket egyre nagyobb mértékben látjuk el különféle burkolatokkal. Sokan szeretjük ingatlanjaink körül a térkövet, szeretjük, ha a mi utcánkba is eljut az aszfaltos út. Ezáltal csökken az a terület, ahol a lezúduló csapadékvíz a maga tempójában el tud szivárogni a talaj alsóbb rétegeibe. A burkolt felületeken a csapadék gyorsabban tovább hömpölyög, csatlakozik a szomszédokéhoz és együtt tovább keresik az útjukat. Ezen intenzívebb csapadékvíz hatásoktól meg kell védenünk házainkat. Mutatnék néhány példát hova vezet a csapadékvíz intenzív hatása épületeinkre.

Sok épület kapcsán közvetlenül az épület külső fala mellé engedett csapadékvíz károkat okoz. Az épület alapja alatti finom szemcséket magával viszi, majd a nagyobb szemcsék tömörödnek, és az épület egy-egy fala vagy egy-egy sarka megsüllyedhet. A süllyedés például a képen látható falrepedéshez vezet.

De ezt nagyon könnyen meg lehetne előzni, némi odafigyeléssel. Sok pénzt spórolhatunk és kevesebb stresszben lesz részünk, ha az ereszekből érkező vizet nem engedjük közvetlenül a házunk fala mellé. Így ne:

A legegyszerűbb és egyben a legolcsóbb megoldás a süllyedés megelőzéséhez az, ha egy toldócsövet a kiömlőnyíláshoz illesztünk és legalább 2 méterrel a házunk falától távol engedjük a talajra az esővizet. Ha odafigyelünk és az elvezető árkokat, folyókákat tisztítjuk, akkor is nyugodtabban alhatunk.

Vannak a városunkban nagyobb méretű csapadékvíz levezető árkok, a Városgondnokság kezelésében. Sajnos előfordul, hogy hiába működnek ezek az árkok nagyszerűen, az árkokból az úttestre ömlő csapadékvizet az úton kiépített csatornaszemek nem tudják időben elnyelni, így sajnos sok esetben lakóházak alapját mossák ki akaratlanul ezek a csapadékvíz gyűjtő vályúk. A csapadékvíz elvezetés szabályait nem helyi rendelet, hanem az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet, közismertebb nevén az OTÉK szabályozza. A kormányrendelet előírásainak alkalmazása kötelező. Az OTÉK 47. § (8) bekezdése is kötelező jelleggel előírja, hogy a telek, terület csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen, az építményekben, továbbá a szomszédos telken és építményekben, valamint a közterületen kárt (áztatást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

A városban sétálva, a múlt század első felében épült házak egy részénél gyakran előfordul, hogy a tetőre nem rögzítettek ereszcsatornákat, és a csapadékvíz nem kerül elvezetésre, hanem a ház mellé ömlik és alááztatja azt. Sok esetben látható, hogy az ilyen épületek különféle mértékben sajnos megsüllyedtek.

Ma már vannak új kiegészítő termékek, amik hasznosan segítik a csapadékvíz ellen folytatott harcot. Például az úgynevezett ülepítő elemet, mint az ereszcsatorna kiegészítőjét még nem olyan sokan ismerik, de igen hasznos lehet, amennyiben a lefolyó csövébe be van kötve és nem a kertbe vezetjük ki az esővizet. Ez csak műanyag kivitelben van, mert ha a betonjárdába beépítik akkor nem fog rozsdásodni. A fedelét felemelve egyszerű a lefolyó tisztítása, a tetőről érkező leveleket és egyéb szilárd uszadékot összegyűjti - a járda magasságában.

Néha az is előfordul, hogy a szomszéd küldi át koncentráltan a csapadékvizet és veszélyezteti a házunkat. Ha figyelemmel vagyunk egymásra, akkor kölcsönösen megvédhetjük javainkat.


Lázárné Szecsődi Andrea